Ma délben lefotóztam Kukorit is, meg sikerült egy jobb kép is a csacsiról.

Szegény, magányos csacsi nagyon emlékeztet a "Bús magyar sors"-ra, szülővárosom híres (vagy csak a vásárhelyiek által - jobban belegondolva azok közül max. kettő: anyukám és jómagam által - ismert) festőjének, Tornyai Jánosnak alkotására. Vagy csak én látom most ilyen sötéten a dolgokat...?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.