Aszittétek, mi? :)

Röviden, tömören: elmentem, de már vissza is jöttem. Az Írországtól távol töltött idő alatt arra jöttem rá, hogy életem ezen szakaszában számomra a legnagyobb érték, ha szép helyen élhetek. Ha a nyugalmamat nem zavarja a nagyvárosok zaja, közlekedés és hangoskodók lármája. Szívesebben hallgatom a szél süvítését és a tenger szüntelen moraját. A 21-ik században az ember lánya már megengedheti magának azt a luxust, hogy hogy-úgy-mondjam a természet interaktív  gyermeke legyen. Szégyen, nem szégyen, ez nekem nagyon is megfelel.

Így aztán, miközben Ti otthon a kenyérszegéssel és bőséges verejtékezéssel voltatok elfoglalva, megtért blogolótok megkezdte első munkahetét legújabb munkahelyén. Ezúttal egy elég puccos, bár kissé ódivatú szállodában szállok szembe a kosszal és bevetetlen ágyakkal. A földrajzi elhelyezkedésre nem lehet panasz, mivel az ország nyugati kis félszigetén mindenki talál neki való időtöltést. Az Atlanti-óceán vize szinte a lábunkat mossa, de ha az nem lenne elég, a hotelhoz tartozó birtokon van egy tó is, úgyhogy a pecásoknak csak azt kell eldönteniük, hogy sós vagy édesvízi halnak dobjanak megfelelő csalit. Ez sem okozhat viszont nagy fejtörést, hiszen a kezdő horgászoknak külön oktatást tart a szálloda. A tó körül természetesen golfpálya is van, ahogy illik. Nem viccelek, sűrű lóhere lepi be ezt a részt. De lehet itt búvárkodni, szörfözni, sőt akár a parton lovagolni is. Aki benti időtöltésre vágyik, annak uszoda, masszázs- és kozmetika szalon, biliárdszoba, megannyi társalgó, a gyerekeknek animátor által vezetett játszóház áll rendelkezésére, ja és persze a lakosztályokban jakuzzi bugyog. Természetesen a bár is nyitva áll, a sarkában zenészek gondoskodnak a hangulatos háttérzajról, minden társas helyiségben barátságos tűz ropog a kandallóban, kényelmes karosszékből lehet kortyolni a tüzes vizet, Guinnesst, kinek mi az ízlése. Ezt a fényűzést a fényerőnek megfelelő csillagászati árakon lehet igénybe venni, és ha nincs is mindig telt ház, a forgalomra igazán nem panaszkodhatnak a tulajdonosok. A gépezetet egy hadseregnyi egyenruhás alkalmazott tartja jól olajozott mozgásban. Amy közlegény szolgálatra jelentkezik minden reggel 8-kor. Majd miután az említett kényelem előteremtéséről gondoskodott mások számára, 5 óra 10 perckor a szállására érve eldől, mint egy zsák krumpli.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.