Wicked Wednesday, avagy a szerencsétlen szerda
2008.12.11. 00:13
Ó igennnnnn, ismét hozom a formám: beléptem a szobába, felkapcsoltam a lámpát és… kiégett az izzó. Miért mindig velem történnek ilyenek?! Na mindegy, legalább holnapra is marad intéznivaló: villanykörtét keresni.
Egyébként hiába ír az egész ország, nincs egy árva papír-írószer bolt sem a környéken! Ezek max text message-eket írnak! Meg kellene ide valami DC-szerű is, hogy lehessen jó minőségben nyomtatni, fénymásolni... (He-he-he MontázsMűhely!) :D
Gyártottam önéletrajzokat, kísérőleveleket, e-mailben jelentkeztem a szóba jöhető ajánlatokra, aztán bementem a központba (mármint az 1-es körzetbe itt északon). Betértem nyomtatni a netes helyre, ahonnan először életjelet adtam múlt pénteken. Valószínűleg indiai a csávó, aki mindig ott van (sajnos egy szavát sem értem). Akárcsak az első alkalommal, most is behalt az a gép, amihez odaültetett, hiába no, a személyes kisugárzásom procidöglesztő (vagy fene se tudja mi hajtja ezeket…). Látta, hogy miféle papírokat nyomtatok és közölte, hogy az álláskeresés unalmas téma. Jó neki, napi 12 órában egy viszonylag mozgalmas, ámde kimondottan hideg lyukban üldögél és számolja az eurókat az eltöltött órákért. (Voltam egy másik helyen is vasárnap, ott kínaiak vannak, tele van lövöldöző fiatalokkal a két szint, és dögmeleg van. Az első gép ott se akart működni, a második pedig 20 perc elteltével mondta be az unalmast. Jó, hogy vettem ezt az usb-s mütyürt – annak ellenére, hogy ezzel is vannak azért bibik néha.)
Bementem két helyre a szépen összekészített ’ajánlom magamat’ csomagommal, és megkérdeztem, hogy ki a személyzetis. Az első helyen rövid magyarázat után adtak egy borítékot, hogy abba tegyem amit akarok, majd átadják az illetékesnek, a másik helyen viszont walkie-talkie-n hívták a biztonsági őrt, mert hogy mi célból akarok én ilyen információhoz jutni? Tök röhej, tényleg. A kísérőlevélben elvárják, hogy a nevükön szólítsa őket a jelentkező, de lehetetlenség kinyomozni, hogy ki az illető. Szóval miután közöltem az összecsődült társasággal, hogy nyugi, csak itt akarok dolgozni, mosolyogva átvették a papírjaimat. Mára is megvolt a szórakozásom. :)
A bejegyzés trackback címe:
https://emirsegek.blog.hu/api/trackback/id/tr86816461
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Tundefeny 2008.12.11. 09:27:59
szerintem rugasd ki az indiait, mondvan hogy nem tartja karban a gepeket... :D
mamutka 2008.12.11. 15:52:21
Szerintem remek elmeny lehetett egy indiait hallgatn irorszagban; ket borzsaszto kiejtes egy csomagban. :)
Kellemes csutorizet!
Kellemes csutorizet!
eszemix 2008.12.11. 19:31:36
Remek ötlet, Tündi! Nem tudom ki a főnöke, de biztos sikerül megértetnem azzal is, hogy rúgja ki. :)
eszemix 2008.12.11. 19:32:34
Egyesek már itt se hagyják békén az embert... :P