Jelentem, a szobák készen állnak az első vendégek fogadására, akik holnapután már érkeznek is! Ha nagyon jó hangulatban leszek holnap, akkor elképzelhető, hogy még kívülről kisuvickolom az ablakokat. Az étteremben is rövidesen helyreállíthatom az eredeti állapotokat, már csak a konyha tartogathat "mockosz kisz" meglepetéseket. /Jah, az otthon megvalósított Gyűrűk ura maraton óta néha Gollam-módra beszélek, de ez senkit ne zavarjon drágaszág./ 

Tegnap a főnököm kitalálta, hogy fessem le feketére a kültéri lépcsők függőleges oldalait. Remek szórakozás volt, de legalább a szabadban lehettem. Ma meg olyan nagy mázlim volt, hogy még mindig maradt a napsütés, és mivel rutinos rókaként már elvégeztem minden előre várható feladatot, délután szabadon élvezhettem ennek örömeit. Így a "nyugati út" nevezetű turista útvonalon kirándultam egyet. Utamat az elmaradhatatlan birkák szegélyezték, egyébként háborítatlan nyugalomban, remek muzsika mellett telt a könnyített hegymászás. Úgy feltöltődtem, hogy legszívesebben a túloldalt is megmásztam volna!

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.