Ma volt az interjúm egy szállodás pasival, amire január óta vártam (csak ügyesen titkoltam - babonából), és örömmel jelentem, hogy hamarosan dolgozó nő leszek. Február 22-én költözöm a 100 lelket számláló Leenane falucskába (van egy bolt és két kocsma), és másnap kezdődik a betanulásom. A szálloda márc. 6-án nyit, addig még rengeteg a dolog, amelynek mind részese leszek, például közösen festjük ki az éttermet, tévéket is kell venni és egyéb felszereléseket. Titta izgi!  :) 

A főnök 34 éves, kinézetre akár német is lehetne a sápadt bőrével, vízkék szemével és seszőke hajával, eddigiek alapján - és ő is ezt mondta magáról :) - jófejnek tűnik, főleg mivel találkozásunk után egy percig sem tartott kétségben a felvételemet illetően. Mondjuk ezzel a pont az épelméjűségét kérdőjelezhetném meg, de hát ki vagyok én, hogy mások felett ítélkezzem?! hehehe

Leenane egyike Írország gyöngyszemeinek. Az ország egyetlen fjordja mellett fekszik, a környékben lehet túrázni, hegyet mászni, biciklizni, horgászni, sőt még úszni, szörfözni is. A családnak van kutyája, úgyhogy ezzel részemről adva vagyon az ideális munka és munkahely. Fősuli előtt dolgoztam egy panzió és étteremben, az ottani gyakorlat bőven elég lesz ide is. Nem fogok megszakadni, csak nagyon ritkán lesz hajtás. Utána meg ott a vidék csatangolni. Már csak azt kéne kideríteni, hogy hol a legközelebbi mozi... :)

A szálloda is szerény, mindössze 11 szobával és egy elég jó hírű, tengeri herkentyűkre specializálódott étteremmel. A főnök családja vezeti már 1977 óta, és a srác tavaly vette át a stafétabotot az anyukájától (aki előreláthatóan gyakran bele fog szólni a dolgok menetébe, de mivel már nem ő a főnök, csak udvariasan végig kell hallgatnom, ha hozzám intézi a szavait). Az apuka olyan, mint egy tündéri télapó: nagyszakállú, jókedélyű, nagy hohoho-horgász. Amit kifog, az a nap ajánlata az étteremben. :) Telefonon már volt hozzá szerencsém, aranyos, szórakozott ember benyomását keltette, ahogy mindenáron meg akarta adni a fia e-mail számát mikor nem értem el máshol. :)

Magától értetődően a hely nem operál óriási személyzettel, két szakács, két mindenes (ebből az egyik én leszek, titulusom accomodation assistant/food server) és egy recepciós van, plusz a családtagok, kiegészülve a srác amerikai jegyesével. Főszezon idején még plusz munkaerőt szoktak alkalmazni a faluból vagy a környékről. A hab a tortán, hogy ad személyzeti szobát, úgyhogy a szálláskereséssel sem kell foglalkoznom. A fizetés ír viszonylatban minimális, de nekem nagyon megfelel, és mivel a faluban nincs bank, de még csak automata sem, készpénzben történik. Rögtön el is lehet verni egy részét az egyik pubban. Egyik este az egyikbe nézek el, másik este a másikba, és már meg is ismertem az egész falut! Már alig várom! :)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.